Most vette, ki kell próbálni. Mennyi is a hatótávolsága? 300 méter? Na és a hangereje? Brutális!
Nem tudom, miért kivülre kell szerelni? Mármint, értem én, hogy azt a kis egységet, amin a gomb van, meg a „CSENGŐ” felirat, azt ki kell rakni a kerítésre. Meg azt is értem, valahol, hogy jobb ha rászerelünk egy félbevágott műanyag palackot, mert hátha nem vízálló, hiába van ráírva hogy kültéri. Ezekben a mai modern kütyükben nem lehet megbízni. De a másik felét, ami a hangot adja, azt nem a lakásban szokás elhelyezni? Vagy talán a kedves szomszéd éjjel-nappal a kertben akar tartózkodni?
Rendben, felszerelték, kipróbálják, működik. Megnyugtató. De azért újra ki kéne próbálni, elég hangos ez? Nem kéne még állítani a hangerőn? Te hallod Mama? Na, most hangosabb. Ugye szomszéd milyen szépen zenél? Jaja, hallom. Hogy zenél? Azt nem hallom, mert éppen a hálószobánk mellett üvölt, olyan hangerővel hogy ebből már semmilyen ritmust nem tudok kivenni. Nem gond, úgyse jönnek túl sokan a szomszédékhoz, talán nem fogják sokat nyomkodni a csengőjüket. Ezen nem fogunk összeveszni, mert a rossz szomszédság, ugye….
Persze fél óra múlva jön a Piri. Persze megnyomja. Szól a csengő, még a szomszéd faluban is hallják. Senki. Megnyomja újra. Üvölt. Jönnek már, szaladnak – hátul voltak, nem hallották….De mintha halkabb lenne.Te nem úgy hallod Mama? Próbáld már ki, lehet hogy nem is szól! Nyomják, szól. Még mindig. - Na mit szól Pirikém? Gyönyörű mi? Lehet, hogy új csengőhangot kéne választani, ez olyan unalmas! - Próbálgatják, csak 20 féle lehetőség van. Egész délután üvölt, csöng, énekel, ordít a csengő, amit szerintem egyenesen a pokolból küldtek, hogy szétcincálja a szomszédok idegeit. Estére egyre lassabb, halkabb, a dallamok elnyúlnak. - Te Mama! Nem lehet hogy kifogyott az elem? - Ó,csak nem!? Végre nyugalom lesz.
Másnap már hajnalban arra kelek, hogy szól, üvölt, zenél. Te Mama! Elég hangos ez?
